Egyre gyakrabban lehet tudósítást hallani ételmérgezésben megbetegedettekről. A hétköznapi szóhasználatban ételmérgezésként emlegetett megbetegedések valójában élelmiszer eredetű megbetegedések. A betegség létrejöttében az elfogyasztott élelmiszer, illetve az abba belekerült egészségre ártalmas mértékű biológiai vagy kémiai szennyeződés játszik szerepet. Ezek alapján beszélünk ételmérgezésről vagy ételfertőzésről.

Jellemző tünetek: hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom, gyakran hőemelkedés, láz. A tünetek a fogyasztást követő 2 órától 2-3 napig terjedő időszakban jelentkeznek. Tudni kell, hogy egészséges felnőtt többnyire tünetek nélkül vagy csak enyhe hasi panaszokkal vészeli át a megbetegedést, csecsemők, kisgyerekek, várandós édesanyák, idősek vagy beteg emberek esetében azonban súlyos következményekkel járhat a szennyezett étel fogyasztása. Több esetben kórházi ápolásra is sor kerül.

Magyarországon az utóbbi években csökkent az élelmiszer eredetű megbetegedések száma, de még így is évente több mint kétezren betegszenek meg bizonyítottan a nem megfelelő minőségű élelmiszertől. A betegek 10-20 %-a kórházi ápolásra szorul. A betegek számának csökkenése részben az ÁNTSZ következetes felvilágosító tevékenységének, részben – feltehetően - az élelmiszervállalkozások körében bevezetésre került HACCP élelmiszerbiztonsági rendszereknek köszönhető.

Az élelmiszer eredetű megbetegedések előfordulásában leggyakrabban a baktériumok és - újabban - a vírusok játszanak szerepet. Napjaink vezető kórokozója a szalmonella. Ez a baktériumcsoport elsősorban a nyers baromfihúsból és a nyers tojásból mutatható ki. A nyers húsokban és más állati eredetű nyers élelmiszerekben egyéb kórokozó mikrobák is jelen lehetnek. Növényi eredetű  élelmiszerben is lehet megbetegedésért felelős kórokozó vagy általa termelt méreganyag. Az élelmiszert a vele dolgozó személy is szennyezheti. A vírusok (pl. a médiából már ismert calicivírus) emberről kerülnek az élelmiszerre és a baktériumokkal ellentétben az élelmiszerekben nem szaporodnak, ugyanakkor igen fertőzőek. A szennyezett élelmiszert fogyasztók jelentős részét megbetegíti.

A higiénés szabályokat betartva a baktériumok, vírusok ételbe kerülése megakadályozható, a nyersanyagban lévők elpusztíthatók, illetve szaporodásuk gátolható.
AZ ÉLELMISZER EREDETŰ MEGBETEGEDÉSEK TEHÁT ELKERÜLHETŐK!

Az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézetben 1960. óta tartja nyilván a hazai élelmiszer eredetű megbetegedések adatait. Az elmúlt 10 évben megbetegedettek arányát a készítés ill. fogyasztás helye szerint a mellékelt diagram mutatja. Megállapítható, hogy a legtöbb megbetegedés (a megbetegedettek több mint 50 %-a) vendéglátásban, közétkeztetésben készített és kiszolgált étel fogyasztására vezethető vissza.

A tömeges megbetegedések általában több szabály megszegése esetén alakulnak ki. Évek óta ugyanazok a jellemző hiányosságok: nem sütik, főzik meg az ételt kellő alapossággal, fertőzött, hőkezelés nélküli nyers tojást kevernek kész ételekbe, az elkészült ételt több órán át  szobahőmérsékleten tárolják, stb. Gyakran kerül az élelmiszerbe kórokozó az emberről - nem kellően tiszta kéz, köhögés vagy tüsszentés útján.

Bárki, aki élelmiszer eredetű megbetegedésre gyanakszik, bejelentheti azt az ÁNTSZ területileg illetékes intézetének. Élelmiszer előállítónak, kereskedőnek, a betegséget észlelő orvosnak jogszabály előírta kötelessége a tudomására jutott megbetegedés bejelentése. A gyors bejelentés megkönnyíti a kórokozó kimutatását, ez által a beteg hamarabb jut megfelelő gyógykezeléshez, szükség esetén az életmentő kórházi ellátáshoz. Minél hamarabb jut az információ a hatóság tudomására, annál hamarabb tudja a szükséges intézkedések megtenni további megbetegedések megelőzése érdekében!