2012. február 06., hétfő
Termékek
Kulcsszavak
Székely József, www.huko.hu, hu-ko, 41/2001. (XII. 22.) GM-EüM-FVM együttes rendelet, HACCP, büfé, büfé üzemeltetés, büfé termékek, büfés termékek, E250, fehér könyv az élelmiszerbiztonságról, húsfeldolgozás, húsfeldolgozó, házi húsfeldolgozó, háztáji húsfeldolgozás, minőségügyi követelmények, tárolási hőmérséklet, olcsó nyers szalonna, www.hurkakolbasz.hu, Peti büfé, disznótoros, magyar konyha
Hirdetés
HACCP az Európai Unióban
Fehér Könyv az élelmiszerbiztonságról
Az Európai Bizottság 2000-ben adta ki az élelmiszerhigiéniával és -biztonsággal foglalkozó Fehér Könyvét. Ez tartalmazza azokat a terveket és ajánlásokat, melyeket véghez kell vinni az elkövetkező években. Az Európai Bizottság egyik legfontosabb prioritásának tartja az Unió élelmiszerbiztonságának a legmagasabb színvonalon való tartását. A radikális előírásokat tartják kívánatosnak, mert csak így garantálható a magas élelmiszerhigiéniai színvonal.
Az Európai Élelmiszer Felügyelet
Az Európai Élelmiszer Felügyelet megalapítását az Európai Bizottság rendelte el, hogy ezzel is elősegítse az élelmiszerhigiénia és biztonság maximális színvonalú megteremtését és megtartását. Ez a felügyeleti szerv van megbízva azzal a széles körű feladattal, amely tartalmazza a független, tudományos alapokon nyugvó tanácsadást, érintve az élelmiszerbiztonság minden aspektusát, egy rapid figyelmeztető rendszer működtetését az élelmiszerkereskedelemben, a párbeszéd és egyéb kommunikáció szervezését a fogyasztókkal és egészségügyi szervezetekkel, valamint a folyamatos kapcsolattartást a nemzetközi ügynökségekkel és tudományos szervezetekkel. Maga az Élelmiszer Felügyelet mint intézmény 2002 áprilisában kapott törvényi kereteket, tehát még meglehetősen friss szervezet, munkáját ezért érdemben még nem lehet értékelni.
Az élelmiszerbiztonság jogi szabályozása
A független hatóság felállítása mellet számos további intézkedésre volt szükség "a farmoktól az asztalig" terjedő élelmiszerbiztonság jogi szabályozásának megteremtéséhez és koherenssé tételéhez.
Már maga az Európai Bizottsági is több intézkedési csomagot állapított meg az élelmiszerbiztonság fejlesztésére. A Fehér Könyv több mint 80 külön akciótervet sorol fel, előirányzatként a következő néhány évre.
Az elmúlt évtizedben nagyarányú fejlesztések mentek végbe mind az élelmiszerfeldolgozás és -gyártás módszereiben, mind pedig az ellenőrző tevékenységben. Kétségtelen, hogy számos területen ideje a törvényi szabályozást is az új követelményekhez igazítani.
Az Európai Bizottság élelmiszerbiztonsággal foglalkozó Zöld Könyve (COM(97)176) és az azt követő tárgyalássorozat és egyeztetések alapján egy új jogi keret megállapítását határozták el. Ez lefedi majd a teljes élelmiszerláncot, beleértve a takarmányozás és állateledel problémáit is, valamint megalapozza a magas színvonalú fogyasztói egészségvédelmet. A takarmányozást illetően például sokkal szigorúbb szabályozást terveznek az adalékanyagok területén, és az ellenőrzés is hatékonyabb lesz a tervek szerint.
A hangsúlyt mindenhol a jövő időre tenném, a különös ugyanis az, hogy csaknem hét év alatt nem sikerült az egységes és szigorú szabályozást bevezetni. Erről tanúskodik az Európai Bizottság felmérése is (lásd: 5. fejezet).
Az élelmiszerbiztonság ellenőrzése
A Bizottság felülvizsgálati szervének tapasztalata szerint (melyet a tagállamokban folytatott) meglehetősen szabadon és sokféleképpen értelmezik és alkalmazzák az EU élelmiszerhigiéniai előírásait. Ez nem jelent mást, mint hogy a fogyasztók nem lehetnek biztosak benne, hogy ugyanolyan higiéniai színvonalú terméket kaphatnak a Közösség különböző térségeiben. Emellett természetesen a hatékony és ekvivalens kiértékelése sem lehetséges az élelmiszerhigiéniának az EU-n belül. Ezért van sürgősen szükség egy egységes ellenőrzési- és normarendszer kialakítására, mely a jelenleg az EU-ban létező legjobb módszert fogja követni az uniós felügyeleti bizottság tapasztalatai alapján. Továbbra is jövő időben...
A fogyasztók informálása
Ha elégedett vevőket, fogyasztókat akarnak az EU-ban tudni, akkor meg kell győzni őket arról, hogy a Fehér Könyv élelmiszerhigiéniai irányelveinek megfelelően nagyarányú előrelépések történnek az élelmiszerbiztonság területén. Ahhoz pedig, hogy a fogyasztókat meggyőzzék, elsősorban megfelelően kell informálni őket. Az Európai Bizottság az újonnan megalakult Európai Élelmiszer Felügyelettel együtt elő kívánja segíteni a párbeszédet a fogyasztókkal, hogy emódon vonják be őket az új élelmiszerbiztonsági politikába. Ugyanakkor a fogyasztókat korrekt módon kell tájékoztatni a felmerülő problémákról, és az egyes élelmiszerfajták körében előforduló kockázati tényezőkről.
A fogyasztók joga, hogy pontosan legyenek informálva az élelmiszer minőségéről és összetevőiről, így ezeket megfelelő, világos módon kell feltüntetni az adott terméken, hogy a fogyasztó választása valóban információkra épülhessen.
Nemzetközi dimenziók
Az Európai Unió a világ legnagyobb élelmiszer exportőre és importőre is egyben. Ezért a Fehér Könyv ajánlásait hatékonyan kell kommunikálni a kereskedelmi partnerek felé.
Az Európai Unió alapító tagja és résztvevője az olyan alapvető nemzetközi, élelmiszerhigiéniával foglalkozó szervezeteknek, mint a WTO égisze alatt működő Codex Alimentarius és a Nemzetközi Állatjárványügyi Iroda, valamint a WHO és a FAO.
A Közösség aktív szerepet tölt be az SPS (Sanitary and Phytosanitary Agreement) bizottságában is, amely a WTO egészségügyi és növényegészségügyi megállapodása. Ennek egyik lényeges eleme, hogy ha egy harmadik ország tudományos indoklás nélküli érveket használ fel olyan célból, hogy megakadályozza a Közösség termékeinek saját országba való bejutását, akkor az adott EU tagállamnak joga van hozzájutni azon követelményrendszerhez, illetve annak hivatalos dokumentációjához, mely alapján az exportot visszautasították. Így lehetőség nyílik a következetlenségek és a megkérdőjelezhető pontok feltárására. Ez az intézkedés azonban inkább szolgál gazdasági, mint fogyasztói érdeket.
Az Európai Bizottság számos bilaterális megállapodást kötött az élelmezésügy tárgykörében, melynek keretében megismerhette mindkét oldal a másik fél élelmiszerbiztonsági előírásait.
Ugyanakkor tovább kell folytatni a tárgyalásokat az olyan szomszédos területekkel, mint Svájc vagy Andorra, hogy tekintsék sajátjuknak az EU "acquis-ját" az élelmiszerbiztonsággal és a növényegészségüggyel kapcsolatban.
És nem szabad elfeledkezni a bővítési folyamatról sem: elengedhetetlen ugyanis, hogy a csatlakozni kívánó országok elfogadják és megvalósítsák az EU élelmiszerbiztonsági alapelveit és az azoknak megfelelő intézkedéseket, beleértve a felügyeleti rendszert is. Ez kétségkívül nagy kihívást jelent ezeknek az országoknak. Egyrészt a gyártási technológia, élelmiszerfeldolgozás és az étkeztetés szintjén kell megfelelni, ami nem kis anyagi és szellemi ráfordítást követel. Másrészt rendkívül fontos a jogi háttér megteremtése, a felügyeleti, ellenőrző szervek létrehozása. Ezért nagyon fontos az uniós országok támogatása a tagjelölt országok élelmiszerbiztonsági intézményrendszerének létrehozásában.
Az Európai Bizottság felmérése
Az Európai Bizottság 1998. és 2000. között felmérést készített a tagországokban arról, hogy a Tanács 93/99/EEC élelmiszerbiztonságról szóló határozatának mennyire felelnek meg az egyes nemzeti ellenőrző programok.
A határozat 5. cikkelye kimondja, hogy az Európai Bizottság köteles folyamatosan megfigyelni és értékelni az egyes tagállamok élelmiszerbiztonságban illetékes hatóságát azon szempontok alapján, hogy mennyire hatékonyan és ekvivalensen tartatják be az élelmiszerhigiéniai előírásokat. Maga a felmérés 1998 februárja és 1999 márciusa között zajlott, és minden tagországban legalább egy hétig tartott. Két bizottsági tag végezte (egy a Fogyasztóvédelmi Bizottságból, egy pedig az Egészségvédelmi Bizottságtól), akikhez csatlakozott még egy helyi szakértő. Előzetes információkat az adott országba elküldött és kitöltött kérdőívekből szereztek. A felmérés menete minden tagállamban azonos volt:
- Bevezető értekezlet a kompetens központi hatóságokkal, látogatás a központi laboratóriumokban
- Találkozás a regionális és helyi ellenőrző hatóságokkal
- Hivatalos értékelés összeállítása a kompetens hatóságokkal
- A riport megszövegezése
- A riport megjelentetése az interneten és a hivatalos kiadványokban
Az első felmérés óta a tagállamokban a következő fejlesztések mentek végbe az élelmiszerhigiénia terén:
Ellenőrzőrendszerek:
Bár a tagállamok fele nem hajtott végre újjászervezési reformot a saját ellenőrző hatóságaiban, a többiek ellenben alapvető változásokat eszközöltek annak elérése érdekében, hogy élelmiszerhigiéniai hatóságaik a lehető leghatékonyabban működjenek. Ilyenek:
- A különböző élelmiszerrel foglalkozó ágazatokat egy minisztérium alá sorolták.
- Erősítették a kormányzati szervek együttműködését központi, regionális és helyi szinteken.
- Felállítottak egy élelmiszerbiztonsággal foglalkozó ügynökséget, melynek fő feladata az ellenőrző hatóságok felügyelete és a kritikus pontok megállapítása
- Az élelmiszerbiztonság ellenőrzésének felelősségét átruházták a központi kormányzati szervekre a kis, helyi szervezetekről.
HACCP a cégeknél: tréningek
Az első felmérésben megállapítást nyert, hogy jelentős késedelem tapasztalható a HACCP bevezetését illetően. Az új, 1998-as felmérés idején már érezhető volt némi előrelépés, de még mindig csak erősen korlátozott mértékben.
A felügyelő hatóságok feladatai között tehát továbbra is elsőséggel bír a HACCP-tréningek és tanácsadások tartása. Sajnálatos módon egyes tagállamokban a HACCP kurzusok azonban kizárólag a legalapvetőbb ismeretek továbbadására korlátozódtak, így semmiképp sem tekinthetők megfelelőnek. Más országokban viszont magas színvonalú, multidiszciplináris tanfolyamokat szervezetek, érintve az élelmiszeripar minden ágazatát. Az ytény, hogy néhány tagállam meglehetősen későn építette be saját törvényi rendszerébe a 93/43/EEC direktívát, így a cégek is csak jelentős késéssel ismerték meg a HACCP rendszert, ennek követekeztében pedig a bevezetése és alkalmazásának megkezdése is késedelmet szenvedett.
Az eddigi információk alapján az a kép rajzolódott ki, hogy a nagyobb cégek, éttermek, viszonteladók jóval előrébb tartanak a rendszer implementálásában, mint a kisebb és közepes vállalatok. (Lásd még: 6.2. fejezet)
A tagállamok egy része még HACCP útmutatóval sem rendelkezik, ami pedig nagyban megkönnyítené a vállalatok, éttermek és egyéb intézmények számára a rendszer bevezetését.
Mindemellett a felügyelő hatóságok sem viszik túlzásba a HACCP rendszer bevezetését elmulasztó cégek megbüntetését.
Az importból származó, nem állati eredetű élelmiszerek ellenőrzése
A tagállamok alapvetően három módszert alkalmaznak a fenti témában:
- Az ellenőrzési pont az EU határánál: azaz, amikor a termék átlépi az Unió határát, azonnal ellenőrzik a minőségét élelmiszerbiztonsági szempontból.
- Az ellenőrzési pont a piacra kerülés után: azaz a felügyelő hatóságok a már piacra került árut ellenőrzik
- Azt a módszert alkalmazzák, hogy az áruért az importőr a felelős, így az ellenőrzési pont az importőrnél van, aki maga ellenőrzi a minőséget
Országriportok az élelmiszerbiztonságról
Német Szövetségi Köztársaság
A felmérés időpontja: 1998. október 19 - 23.
1. 1995 óta történt fejlesztések:
Mind a 93/99/EEC, mind a 93/94/EEC uniós direktívák bekerültek a német törvénykezésbe; az utóbbi 16 szövetségi állam különböző törvénykezését váltotta föl, így azonos az élelmiszerbiztonsági szabályozás minden német államban. Az uniós direktíva 3. cikkelye, mely a HACCP rendszer általános bevezetéséről szól, mindazonáltal csak 1998 augusztusától emelkedett törvényi erőre, ez némiképp megmagyarázza a rendszer bevezetésének részleges hiányosságait.
Mint arról már szó esett, Németországra is jellemző az a jelenség, hogy a nagyobb intézmények, hipermarketek sokkal tekintélyesebb előrelépéseket tettek a HACCP implementálásában, mint a kisebb és közepes méretű cégek.
A publikált HACCP segédkönyvek és útmutatók száma sem túl jelentős, összesen kettő jelent meg.
(Lásd: 8.5. melléklet)
A német hatóságok ugyanakkor figyelembe vették, hogy a szigorú német törvényi szabályozás az élelmiszerhigiéniai igen nagy területét fedi le, így a HACCP rendszer is lényegét tekintve - ha nem is ezen a néven - már él.
A német felügyeleti szervek elsődlegesnek tartják a megfelelő képzést, oktatást, s ez az elv a gyakorlatban is érvényesült: a HACCP tréningek száma és szervezettsége megfelelőnek bizonyult a felmérés eredménye szerint.
A törvény bevezetésének leglátványosabb hatása a tesztlaboratóriumok gyors fejlődésében és elterjedésében mutatkozott meg. Két országos hatáskörű akkreditációs testület alakult meg, melyek 8 - 8 szövetségi állam területén lévő tesztlaboratóriumok engedélyeztetéséért és felügyeletéért felelősek. Az akkreditáció folyamata többlépcsős, minden szinten meg kell felelni az engedély elnyeréséhez.
Olaszország
A felmérés időpontja: 1998. május 11 - 15.
Az első, 1995-ös felmérések óta több törvényi szabályozás lépett életbe, igazodva az uniós előírásokhoz.
Az 1995. július 14-én kiadott elnöki dekrétum célja az volt, hogy összefogja a régiókat az élelmiszerhigiéniai program összeállítása tekintetében. Ennek részeként került megállapításra az egyes intézmények ellenőrzésének minimális gyakorisága, a minimális mintavétel száma az importellenőrzések esetére (5%, kivéve a gyanús eseteket), és az egyes élelmiszerek elemzésének fontossági sorrendje. A felállított kritériumrendszert a tervek szerint 3 évenként újratárgyalják, szükség esetén módosítják.
Az 1997. május 26-án hozott 156. számú törvényi erejű rendelet (mely a 93/99/EEC olaszországi "honosítása") hoz döntést a tesztlaboratóriumok felállításáról és akkreditálásáról. Úgy tűnik, az akkreditációs folyamatokban tapasztalható volt némi fennakadás, különösen, mert hoszas viták folytak az akkreditáló bizottságok megalakításáról. Mindmáig az Instituto Superiore di Sanita maradt az egyetlen hivatalos szerv, mely engedélyt adhat tesztlaboratóriumi működésre.
Az 1997. május 26-án életbe lépett 155. számú törvényi erejű rendelet a 93/43/EEC uniós törvény olasz jogrendbe való beiktatása. Kötelezővé tételének időpontja 1998. május 26., kivéve a piac jellegű elárusító helyeket, ahol az időpont kitolódott decemberre. Ez a lassú törvénykezési folyamat szolgál magyarázatául a HACCP rendszer igen késedelmes bevezetésének is. Olaszországban még a nagyvállalatoknak sem sikerült a felmérés idejére a HACCP bevezetése, bár kétségtelen, hogy itt is ők haladnak az élen, a kis- és középvállalatok óriási lemaradással küzdenek.
Mindössze egyetlen régióban jelent meg útmutató a HACCP bevezetéséhez. Némi segítséget nyújt azonban, hogy számos színvonalas kiadvány jelent meg a Jó Higiéniai Gyakorlatról, néhány közülük az Egészségügyi Minisztérium kiadásában és támogatásával.
Forrás: http://www.haccp.hu
Az Európai Bizottság 2000-ben adta ki az élelmiszerhigiéniával és -biztonsággal foglalkozó Fehér Könyvét. Ez tartalmazza azokat a terveket és ajánlásokat, melyeket véghez kell vinni az elkövetkező években. Az Európai Bizottság egyik legfontosabb prioritásának tartja az Unió élelmiszerbiztonságának a legmagasabb színvonalon való tartását. A radikális előírásokat tartják kívánatosnak, mert csak így garantálható a magas élelmiszerhigiéniai színvonal.
Az Európai Élelmiszer Felügyelet
Az Európai Élelmiszer Felügyelet megalapítását az Európai Bizottság rendelte el, hogy ezzel is elősegítse az élelmiszerhigiénia és biztonság maximális színvonalú megteremtését és megtartását. Ez a felügyeleti szerv van megbízva azzal a széles körű feladattal, amely tartalmazza a független, tudományos alapokon nyugvó tanácsadást, érintve az élelmiszerbiztonság minden aspektusát, egy rapid figyelmeztető rendszer működtetését az élelmiszerkereskedelemben, a párbeszéd és egyéb kommunikáció szervezését a fogyasztókkal és egészségügyi szervezetekkel, valamint a folyamatos kapcsolattartást a nemzetközi ügynökségekkel és tudományos szervezetekkel. Maga az Élelmiszer Felügyelet mint intézmény 2002 áprilisában kapott törvényi kereteket, tehát még meglehetősen friss szervezet, munkáját ezért érdemben még nem lehet értékelni.
Az élelmiszerbiztonság jogi szabályozása
A független hatóság felállítása mellet számos további intézkedésre volt szükség "a farmoktól az asztalig" terjedő élelmiszerbiztonság jogi szabályozásának megteremtéséhez és koherenssé tételéhez.
Már maga az Európai Bizottsági is több intézkedési csomagot állapított meg az élelmiszerbiztonság fejlesztésére. A Fehér Könyv több mint 80 külön akciótervet sorol fel, előirányzatként a következő néhány évre.
Az elmúlt évtizedben nagyarányú fejlesztések mentek végbe mind az élelmiszerfeldolgozás és -gyártás módszereiben, mind pedig az ellenőrző tevékenységben. Kétségtelen, hogy számos területen ideje a törvényi szabályozást is az új követelményekhez igazítani.
Az Európai Bizottság élelmiszerbiztonsággal foglalkozó Zöld Könyve (COM(97)176) és az azt követő tárgyalássorozat és egyeztetések alapján egy új jogi keret megállapítását határozták el. Ez lefedi majd a teljes élelmiszerláncot, beleértve a takarmányozás és állateledel problémáit is, valamint megalapozza a magas színvonalú fogyasztói egészségvédelmet. A takarmányozást illetően például sokkal szigorúbb szabályozást terveznek az adalékanyagok területén, és az ellenőrzés is hatékonyabb lesz a tervek szerint.
A hangsúlyt mindenhol a jövő időre tenném, a különös ugyanis az, hogy csaknem hét év alatt nem sikerült az egységes és szigorú szabályozást bevezetni. Erről tanúskodik az Európai Bizottság felmérése is (lásd: 5. fejezet).
Az élelmiszerbiztonság ellenőrzése
A Bizottság felülvizsgálati szervének tapasztalata szerint (melyet a tagállamokban folytatott) meglehetősen szabadon és sokféleképpen értelmezik és alkalmazzák az EU élelmiszerhigiéniai előírásait. Ez nem jelent mást, mint hogy a fogyasztók nem lehetnek biztosak benne, hogy ugyanolyan higiéniai színvonalú terméket kaphatnak a Közösség különböző térségeiben. Emellett természetesen a hatékony és ekvivalens kiértékelése sem lehetséges az élelmiszerhigiéniának az EU-n belül. Ezért van sürgősen szükség egy egységes ellenőrzési- és normarendszer kialakítására, mely a jelenleg az EU-ban létező legjobb módszert fogja követni az uniós felügyeleti bizottság tapasztalatai alapján. Továbbra is jövő időben...
A fogyasztók informálása
Ha elégedett vevőket, fogyasztókat akarnak az EU-ban tudni, akkor meg kell győzni őket arról, hogy a Fehér Könyv élelmiszerhigiéniai irányelveinek megfelelően nagyarányú előrelépések történnek az élelmiszerbiztonság területén. Ahhoz pedig, hogy a fogyasztókat meggyőzzék, elsősorban megfelelően kell informálni őket. Az Európai Bizottság az újonnan megalakult Európai Élelmiszer Felügyelettel együtt elő kívánja segíteni a párbeszédet a fogyasztókkal, hogy emódon vonják be őket az új élelmiszerbiztonsági politikába. Ugyanakkor a fogyasztókat korrekt módon kell tájékoztatni a felmerülő problémákról, és az egyes élelmiszerfajták körében előforduló kockázati tényezőkről.
A fogyasztók joga, hogy pontosan legyenek informálva az élelmiszer minőségéről és összetevőiről, így ezeket megfelelő, világos módon kell feltüntetni az adott terméken, hogy a fogyasztó választása valóban információkra épülhessen.
Nemzetközi dimenziók
Az Európai Unió a világ legnagyobb élelmiszer exportőre és importőre is egyben. Ezért a Fehér Könyv ajánlásait hatékonyan kell kommunikálni a kereskedelmi partnerek felé.
Az Európai Unió alapító tagja és résztvevője az olyan alapvető nemzetközi, élelmiszerhigiéniával foglalkozó szervezeteknek, mint a WTO égisze alatt működő Codex Alimentarius és a Nemzetközi Állatjárványügyi Iroda, valamint a WHO és a FAO.
A Közösség aktív szerepet tölt be az SPS (Sanitary and Phytosanitary Agreement) bizottságában is, amely a WTO egészségügyi és növényegészségügyi megállapodása. Ennek egyik lényeges eleme, hogy ha egy harmadik ország tudományos indoklás nélküli érveket használ fel olyan célból, hogy megakadályozza a Közösség termékeinek saját országba való bejutását, akkor az adott EU tagállamnak joga van hozzájutni azon követelményrendszerhez, illetve annak hivatalos dokumentációjához, mely alapján az exportot visszautasították. Így lehetőség nyílik a következetlenségek és a megkérdőjelezhető pontok feltárására. Ez az intézkedés azonban inkább szolgál gazdasági, mint fogyasztói érdeket.
Az Európai Bizottság számos bilaterális megállapodást kötött az élelmezésügy tárgykörében, melynek keretében megismerhette mindkét oldal a másik fél élelmiszerbiztonsági előírásait.
Ugyanakkor tovább kell folytatni a tárgyalásokat az olyan szomszédos területekkel, mint Svájc vagy Andorra, hogy tekintsék sajátjuknak az EU "acquis-ját" az élelmiszerbiztonsággal és a növényegészségüggyel kapcsolatban.
És nem szabad elfeledkezni a bővítési folyamatról sem: elengedhetetlen ugyanis, hogy a csatlakozni kívánó országok elfogadják és megvalósítsák az EU élelmiszerbiztonsági alapelveit és az azoknak megfelelő intézkedéseket, beleértve a felügyeleti rendszert is. Ez kétségkívül nagy kihívást jelent ezeknek az országoknak. Egyrészt a gyártási technológia, élelmiszerfeldolgozás és az étkeztetés szintjén kell megfelelni, ami nem kis anyagi és szellemi ráfordítást követel. Másrészt rendkívül fontos a jogi háttér megteremtése, a felügyeleti, ellenőrző szervek létrehozása. Ezért nagyon fontos az uniós országok támogatása a tagjelölt országok élelmiszerbiztonsági intézményrendszerének létrehozásában.
Az Európai Bizottság felmérése
Az Európai Bizottság 1998. és 2000. között felmérést készített a tagországokban arról, hogy a Tanács 93/99/EEC élelmiszerbiztonságról szóló határozatának mennyire felelnek meg az egyes nemzeti ellenőrző programok.
A határozat 5. cikkelye kimondja, hogy az Európai Bizottság köteles folyamatosan megfigyelni és értékelni az egyes tagállamok élelmiszerbiztonságban illetékes hatóságát azon szempontok alapján, hogy mennyire hatékonyan és ekvivalensen tartatják be az élelmiszerhigiéniai előírásokat. Maga a felmérés 1998 februárja és 1999 márciusa között zajlott, és minden tagországban legalább egy hétig tartott. Két bizottsági tag végezte (egy a Fogyasztóvédelmi Bizottságból, egy pedig az Egészségvédelmi Bizottságtól), akikhez csatlakozott még egy helyi szakértő. Előzetes információkat az adott országba elküldött és kitöltött kérdőívekből szereztek. A felmérés menete minden tagállamban azonos volt:
- Bevezető értekezlet a kompetens központi hatóságokkal, látogatás a központi laboratóriumokban
- Találkozás a regionális és helyi ellenőrző hatóságokkal
- Hivatalos értékelés összeállítása a kompetens hatóságokkal
- A riport megszövegezése
- A riport megjelentetése az interneten és a hivatalos kiadványokban
Az első felmérés óta a tagállamokban a következő fejlesztések mentek végbe az élelmiszerhigiénia terén:
Ellenőrzőrendszerek:
Bár a tagállamok fele nem hajtott végre újjászervezési reformot a saját ellenőrző hatóságaiban, a többiek ellenben alapvető változásokat eszközöltek annak elérése érdekében, hogy élelmiszerhigiéniai hatóságaik a lehető leghatékonyabban működjenek. Ilyenek:
- A különböző élelmiszerrel foglalkozó ágazatokat egy minisztérium alá sorolták.
- Erősítették a kormányzati szervek együttműködését központi, regionális és helyi szinteken.
- Felállítottak egy élelmiszerbiztonsággal foglalkozó ügynökséget, melynek fő feladata az ellenőrző hatóságok felügyelete és a kritikus pontok megállapítása
- Az élelmiszerbiztonság ellenőrzésének felelősségét átruházták a központi kormányzati szervekre a kis, helyi szervezetekről.
HACCP a cégeknél: tréningek
Az első felmérésben megállapítást nyert, hogy jelentős késedelem tapasztalható a HACCP bevezetését illetően. Az új, 1998-as felmérés idején már érezhető volt némi előrelépés, de még mindig csak erősen korlátozott mértékben.
A felügyelő hatóságok feladatai között tehát továbbra is elsőséggel bír a HACCP-tréningek és tanácsadások tartása. Sajnálatos módon egyes tagállamokban a HACCP kurzusok azonban kizárólag a legalapvetőbb ismeretek továbbadására korlátozódtak, így semmiképp sem tekinthetők megfelelőnek. Más országokban viszont magas színvonalú, multidiszciplináris tanfolyamokat szervezetek, érintve az élelmiszeripar minden ágazatát. Az ytény, hogy néhány tagállam meglehetősen későn építette be saját törvényi rendszerébe a 93/43/EEC direktívát, így a cégek is csak jelentős késéssel ismerték meg a HACCP rendszert, ennek követekeztében pedig a bevezetése és alkalmazásának megkezdése is késedelmet szenvedett.
Az eddigi információk alapján az a kép rajzolódott ki, hogy a nagyobb cégek, éttermek, viszonteladók jóval előrébb tartanak a rendszer implementálásában, mint a kisebb és közepes vállalatok. (Lásd még: 6.2. fejezet)
A tagállamok egy része még HACCP útmutatóval sem rendelkezik, ami pedig nagyban megkönnyítené a vállalatok, éttermek és egyéb intézmények számára a rendszer bevezetését.
Mindemellett a felügyelő hatóságok sem viszik túlzásba a HACCP rendszer bevezetését elmulasztó cégek megbüntetését.
Az importból származó, nem állati eredetű élelmiszerek ellenőrzése
A tagállamok alapvetően három módszert alkalmaznak a fenti témában:
- Az ellenőrzési pont az EU határánál: azaz, amikor a termék átlépi az Unió határát, azonnal ellenőrzik a minőségét élelmiszerbiztonsági szempontból.
- Az ellenőrzési pont a piacra kerülés után: azaz a felügyelő hatóságok a már piacra került árut ellenőrzik
- Azt a módszert alkalmazzák, hogy az áruért az importőr a felelős, így az ellenőrzési pont az importőrnél van, aki maga ellenőrzi a minőséget
Országriportok az élelmiszerbiztonságról
Német Szövetségi Köztársaság
A felmérés időpontja: 1998. október 19 - 23.
1. 1995 óta történt fejlesztések:
Mind a 93/99/EEC, mind a 93/94/EEC uniós direktívák bekerültek a német törvénykezésbe; az utóbbi 16 szövetségi állam különböző törvénykezését váltotta föl, így azonos az élelmiszerbiztonsági szabályozás minden német államban. Az uniós direktíva 3. cikkelye, mely a HACCP rendszer általános bevezetéséről szól, mindazonáltal csak 1998 augusztusától emelkedett törvényi erőre, ez némiképp megmagyarázza a rendszer bevezetésének részleges hiányosságait.
Mint arról már szó esett, Németországra is jellemző az a jelenség, hogy a nagyobb intézmények, hipermarketek sokkal tekintélyesebb előrelépéseket tettek a HACCP implementálásában, mint a kisebb és közepes méretű cégek.
A publikált HACCP segédkönyvek és útmutatók száma sem túl jelentős, összesen kettő jelent meg.
(Lásd: 8.5. melléklet)
A német hatóságok ugyanakkor figyelembe vették, hogy a szigorú német törvényi szabályozás az élelmiszerhigiéniai igen nagy területét fedi le, így a HACCP rendszer is lényegét tekintve - ha nem is ezen a néven - már él.
A német felügyeleti szervek elsődlegesnek tartják a megfelelő képzést, oktatást, s ez az elv a gyakorlatban is érvényesült: a HACCP tréningek száma és szervezettsége megfelelőnek bizonyult a felmérés eredménye szerint.
A törvény bevezetésének leglátványosabb hatása a tesztlaboratóriumok gyors fejlődésében és elterjedésében mutatkozott meg. Két országos hatáskörű akkreditációs testület alakult meg, melyek 8 - 8 szövetségi állam területén lévő tesztlaboratóriumok engedélyeztetéséért és felügyeletéért felelősek. Az akkreditáció folyamata többlépcsős, minden szinten meg kell felelni az engedély elnyeréséhez.
Olaszország
A felmérés időpontja: 1998. május 11 - 15.
Az első, 1995-ös felmérések óta több törvényi szabályozás lépett életbe, igazodva az uniós előírásokhoz.
Az 1995. július 14-én kiadott elnöki dekrétum célja az volt, hogy összefogja a régiókat az élelmiszerhigiéniai program összeállítása tekintetében. Ennek részeként került megállapításra az egyes intézmények ellenőrzésének minimális gyakorisága, a minimális mintavétel száma az importellenőrzések esetére (5%, kivéve a gyanús eseteket), és az egyes élelmiszerek elemzésének fontossági sorrendje. A felállított kritériumrendszert a tervek szerint 3 évenként újratárgyalják, szükség esetén módosítják.
Az 1997. május 26-án hozott 156. számú törvényi erejű rendelet (mely a 93/99/EEC olaszországi "honosítása") hoz döntést a tesztlaboratóriumok felállításáról és akkreditálásáról. Úgy tűnik, az akkreditációs folyamatokban tapasztalható volt némi fennakadás, különösen, mert hoszas viták folytak az akkreditáló bizottságok megalakításáról. Mindmáig az Instituto Superiore di Sanita maradt az egyetlen hivatalos szerv, mely engedélyt adhat tesztlaboratóriumi működésre.
Az 1997. május 26-án életbe lépett 155. számú törvényi erejű rendelet a 93/43/EEC uniós törvény olasz jogrendbe való beiktatása. Kötelezővé tételének időpontja 1998. május 26., kivéve a piac jellegű elárusító helyeket, ahol az időpont kitolódott decemberre. Ez a lassú törvénykezési folyamat szolgál magyarázatául a HACCP rendszer igen késedelmes bevezetésének is. Olaszországban még a nagyvállalatoknak sem sikerült a felmérés idejére a HACCP bevezetése, bár kétségtelen, hogy itt is ők haladnak az élen, a kis- és középvállalatok óriási lemaradással küzdenek.
Mindössze egyetlen régióban jelent meg útmutató a HACCP bevezetéséhez. Némi segítséget nyújt azonban, hogy számos színvonalas kiadvány jelent meg a Jó Higiéniai Gyakorlatról, néhány közülük az Egészségügyi Minisztérium kiadásában és támogatásával.
Forrás: http://www.haccp.hu
« vissza