2010. szeptember 06., hétfő
Termékek
Kulcsszavak
Székely József, www.huko.hu, hu-ko, 41/2001. (XII. 22.) GM-EüM-FVM együttes rendelet, HACCP, büfé, büfé üzemeltetés, büfé termékek, büfés termékek, E250, fehér könyv az élelmiszerbiztonságról, húsfeldolgozás, húsfeldolgozó, házi húsfeldolgozó, háztáji húsfeldolgozás, minőségügyi követelmények, tárolási hőmérséklet, olcsó nyers szalonna, www.hurkakolbasz.hu, Peti büfé, disznótoros, magyar konyha
Hirdetés
Mi a HACCP?
A HACCP nemzetközileg elfogadott, szisztematikus módszer az élelmiszerek biztonságának megteremtésére a lehetséges kockázatok, veszélyek megállapítása, értékelése és kezelése révén.
A HACCP tulajdonképpen a rendszer eredeti angol nevének rövidítése: Hazard Analysis Critical Control Point, azaz Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok. Mivel az eredeti HACCP rövidítést nehéz kiejteni, sokan becézik HAPCI-nak is.
A HACCP rendszert a hatvanas években az amerikai űrkutatási program keretében fejlesztette ki a Pillsbury vállalat az űrkutatási Hivatallal (NASA) és a hadsereg Natick laboratóriumával közösen.
Céljuk az volt, hogy az űrhajósokat szennyezés mentes, biztonságos élelmiszerekkel lássák el az űrutazás során, amit a hagyományos végtermék-ellenőrzési módszerekkel nem lehetett biztosítani. Az új szemléletű élelmiszer-biztonsági rendszer elveit 1971-ben hozták nyilvánosságra.
A konzervipari termékeknél már 1973-tól kezdve bevezették, de az általános élelmiszer-ipari alkalmazás a nyolcvanas évek közepén kezdett gyorsan terjedni. A nemzetközi szervezetek is ajánlják használatát. A FAO/WHO Codex Alimentarius Bizottság HACCP irányelveit 1993-ban adták ki. Ezt tekintik a HACCP módszertan nemzetközi alapdokumentációjának. Ennek a megfelelője a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-18/1993. számú előírása.
(lásd: http://www.omgk.hu/ELELM/1/12181993.html).
A 1995. évi XC. törvény végrehajtási rendelete az 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelet már említést tesz a HACCP-ről, bevezetését, pedig az alábbiak tették kötelezővé:
Az élelmiszer előállítók részére:
17/1999. (II. 10.) FVM-EüM együttes rendelet
az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről
módosította
90/2003. (VII. 30.) FVM-ESzCsM együttes rendeletaz élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről
Az élelmiszerek előállításának és forgalomba hozatalának higiéniai szabályairól szóló 17/1999 (II.10.) FVM-EüM rendelet 3.§-a az előállítók és forgalmazók részére kötelezővé teszi a HACCP egyes elemeinek alkalmazását, míg a 7.§. az előállítók számára a rendszer egyes meghatározott elemeinek (HACCP alapelveknek) teljes bevezetését írja elő 2002. január 1-től.
Az élelmiszer forgalmazók részére:
90/2003. (VII. 30.) FVM-ESzCsM együttes rendeletaz élelmiszer előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiénai feltételeiről
15. § (5) A 3. § rendelkezéseit az élelmiszer-forgalmazó helyek a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától kötelesek alkalmazni.
A vendéglátók és közétkeztetők részére:
80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendeleta vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás és -forgalmazás feltételeiről
módosította:
41/2001. (XII. 22.) GM-EüM-FVM együttes rendeleta vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás és -forgalmazás feltételeiről szóló 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendelet módosításáról
2002. január 1-ről az alábbiak szerint módosult az időpont a 41/2001. (XII. 22.) GM-EüM-FVM együttes rendelet szerint
3/B. § Az üzlet üzemeltetője a HACCP rendszer alkalmazását a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján köteles megkezdeni.
Az élelmiszertörvény alakulása:
1995. évi XC. törvény az élelmiszerekről
módosította:
2001. évi LIV. törvény az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény módosításáról
hatályon kívül helyezte a
2003. évi LXXXII. törvény az élelmiszerekről
A rendeletek megszületésének okai a hétköznapokban keresendő. Világszerte egyre több élelmiszer eredetű megbetegedést észlelnek. A globalizálódó élelmiszer kereskedelem révén egy-egy veszélyforrás váratlanul tűnik fel és okoz nem várt megbetegedéseket. A fogyasztók mind több figyelmet szentelnek ezeknek az eseteknek, és egyre fokozódóan követelik, hogy csak olyan élelmiszerek kerüljenek forgalomba illetve felszolgálásra melyek biztonságosak.
Ennek elérésére a HACCP rendszert egyre szélesebb körben alkalmazzák valamennyi, az élelmiszerek előállításával, forgalmazásával és a vendéglátással kapcsolatos tevékenység során.
A HACCP rendszernek igen lényeges jellegzetessége, hogy adott termékre, termékcsoportra, technológiára, az adott körülmények között kell a veszélyelemzést elvégezni és a rendszert kidolgozni.
Ezért nem lehetséges egy általános, minden hasonló tevékenységet végző szervezetre alkalmazható rendszer dokumentáció kidolgozása, hanem minden esetben az egyedi adottságok, feltételek részletes vizsgálata szükséges.
Hasonló adottságok és technológiák viszont vannak, különösen igaz ez a közétkeztetésre és a vendéglátásra. Ezen a felismerésen alapul a projekt, amely csoportos és mintarendszeres módszerek alkalmazásával próbálja meg egyszerűsíteni, gyorsítani, és olcsóbbá tenni a HACCP kialakítását.
Forrás: http://www.haccp.hu/
A HACCP tulajdonképpen a rendszer eredeti angol nevének rövidítése: Hazard Analysis Critical Control Point, azaz Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok. Mivel az eredeti HACCP rövidítést nehéz kiejteni, sokan becézik HAPCI-nak is.
A HACCP rendszert a hatvanas években az amerikai űrkutatási program keretében fejlesztette ki a Pillsbury vállalat az űrkutatási Hivatallal (NASA) és a hadsereg Natick laboratóriumával közösen.
Céljuk az volt, hogy az űrhajósokat szennyezés mentes, biztonságos élelmiszerekkel lássák el az űrutazás során, amit a hagyományos végtermék-ellenőrzési módszerekkel nem lehetett biztosítani. Az új szemléletű élelmiszer-biztonsági rendszer elveit 1971-ben hozták nyilvánosságra.
A konzervipari termékeknél már 1973-tól kezdve bevezették, de az általános élelmiszer-ipari alkalmazás a nyolcvanas évek közepén kezdett gyorsan terjedni. A nemzetközi szervezetek is ajánlják használatát. A FAO/WHO Codex Alimentarius Bizottság HACCP irányelveit 1993-ban adták ki. Ezt tekintik a HACCP módszertan nemzetközi alapdokumentációjának. Ennek a megfelelője a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-18/1993. számú előírása.
(lásd: http://www.omgk.hu/ELELM/1/12181993.html).
A 1995. évi XC. törvény végrehajtási rendelete az 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelet már említést tesz a HACCP-ről, bevezetését, pedig az alábbiak tették kötelezővé:
Az élelmiszer előállítók részére:
17/1999. (II. 10.) FVM-EüM együttes rendelet
az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről
módosította
90/2003. (VII. 30.) FVM-ESzCsM együttes rendeletaz élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről
Az élelmiszerek előállításának és forgalomba hozatalának higiéniai szabályairól szóló 17/1999 (II.10.) FVM-EüM rendelet 3.§-a az előállítók és forgalmazók részére kötelezővé teszi a HACCP egyes elemeinek alkalmazását, míg a 7.§. az előállítók számára a rendszer egyes meghatározott elemeinek (HACCP alapelveknek) teljes bevezetését írja elő 2002. január 1-től.
Az élelmiszer forgalmazók részére:
90/2003. (VII. 30.) FVM-ESzCsM együttes rendeletaz élelmiszer előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiénai feltételeiről
15. § (5) A 3. § rendelkezéseit az élelmiszer-forgalmazó helyek a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától kötelesek alkalmazni.
A vendéglátók és közétkeztetők részére:
80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendeleta vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás és -forgalmazás feltételeiről
módosította:
41/2001. (XII. 22.) GM-EüM-FVM együttes rendeleta vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás és -forgalmazás feltételeiről szóló 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendelet módosításáról
2002. január 1-ről az alábbiak szerint módosult az időpont a 41/2001. (XII. 22.) GM-EüM-FVM együttes rendelet szerint
3/B. § Az üzlet üzemeltetője a HACCP rendszer alkalmazását a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján köteles megkezdeni.
Az élelmiszertörvény alakulása:
1995. évi XC. törvény az élelmiszerekről
módosította:
2001. évi LIV. törvény az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény módosításáról
hatályon kívül helyezte a
2003. évi LXXXII. törvény az élelmiszerekről
A rendeletek megszületésének okai a hétköznapokban keresendő. Világszerte egyre több élelmiszer eredetű megbetegedést észlelnek. A globalizálódó élelmiszer kereskedelem révén egy-egy veszélyforrás váratlanul tűnik fel és okoz nem várt megbetegedéseket. A fogyasztók mind több figyelmet szentelnek ezeknek az eseteknek, és egyre fokozódóan követelik, hogy csak olyan élelmiszerek kerüljenek forgalomba illetve felszolgálásra melyek biztonságosak.
Ennek elérésére a HACCP rendszert egyre szélesebb körben alkalmazzák valamennyi, az élelmiszerek előállításával, forgalmazásával és a vendéglátással kapcsolatos tevékenység során.
A HACCP rendszernek igen lényeges jellegzetessége, hogy adott termékre, termékcsoportra, technológiára, az adott körülmények között kell a veszélyelemzést elvégezni és a rendszert kidolgozni.
Ezért nem lehetséges egy általános, minden hasonló tevékenységet végző szervezetre alkalmazható rendszer dokumentáció kidolgozása, hanem minden esetben az egyedi adottságok, feltételek részletes vizsgálata szükséges.
Hasonló adottságok és technológiák viszont vannak, különösen igaz ez a közétkeztetésre és a vendéglátásra. Ezen a felismerésen alapul a projekt, amely csoportos és mintarendszeres módszerek alkalmazásával próbálja meg egyszerűsíteni, gyorsítani, és olcsóbbá tenni a HACCP kialakítását.
Forrás: http://www.haccp.hu/
« vissza